Festetics György, a keszthelyi Festetics kastély rebellis ura

0

Festetics György korát meghaladó értelmiségi volt. Ha ma élne, igazi forradalmárnak titulálnánk. A bécsi udvar tartott tőle, ezért I. Ferenc császár ki is tiltotta onnan. Festetics György akkor döntött úgy, hogy felvirágoztatja a hazai gazdasági és kulturális életet. Akár házasságának rovására is…



De ki is volt valójában I. Festetics György?

Azt tudjuk, hogy Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont ő alapította. Az is ismert, hogy neki
köszönhetjük Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtárát, a Festetics-kastély Helikon Könyvtárát. De az már kevésbé elterjedt, hogy hat nyelven írt, beszélt, és mecénásként támogatta az anyanyelvű irodalom művelőit. Szabadkőműves volt és katona, igazi „fekete bárány” az addigi Festeticsek között.

Festetics György kettészakadt élete

Gróf Festetics György 1755. január 1-jén született Ságon, Sopron megyében. Apja gróf Festetics Pál kamarai alelnök, anyja Bossányi Júlia grófnő volt. 1765-1775 között a bécsi Theresianum növendékeként tanult, ahol magas szintű jogi tanulmányokat is folytatott. Itt ismerkedett meg Széchenyi Ferenccel, későbbi sógorával. Mindkettőjükre nagy hatással voltak a francia felvilágosodás eszméi, amelyek befolyásolták későbbi életüket.
Ennek hatására és apja akarata ellenére így nem a hivatali, hanem a katonai pályát választotta.
Emiatt csaknem kitagadták a családi örökségből. Katonaként is forradalmi eszméi irányították,
hiszen minden vágya volt, hogy Magyarország kikerüljön a Habsburg fennhatóság alól.
Kérelmezte,

  • hogy a magyar ezredek békeidőkben a hazájukban állomásozhassanak,
  • hogy a katonai vezényleti nyelv a magyar legyen, valamint
  • hogy a német tisztek helyett magyarokat alkalmazzanak a hazai seregben.

Az udvar válaszul hadbíróság elé küldte, majd előbb belgiumi, később itáliai szolgálatra helyezte
át.

Festetics György sorsa ezzel megpecsételődött, így 1791-ben leszerelt. Ekkor, 36 évesen vonult
vissza a család keszthelyi birtokára. Élete innentől kezdve 180 fokos fordulatot vett.

A Georgikon megszületése

A keszthelyi Festetics-uradalmat hatalmas adósságok terhelték, amikor György átvette a birtokot.
A császári udvartól támogatást természetesen nem remélhetett. Pár évvel később egy politikai
levél miatt az új császár (I. Ferenc) meg is fosztotta kamarási méltóságától is és kitiltotta Bécsből.
Festetics siralmas anyagi helyzetén csak földjei rendbe hozatalával tudott segíteni. Ehhez
mezőgazdasági szakemberekre volt szüksége, de Magyarországon ekkoriban még nem képeztek
ilyeneket.

Festetics György 1797 júliusában ezért egy tanárral és egy tanulóval elindította tudományos
gazdasági képzését és földműves-iskoláját. Az intézmény a Georgikon nevet kapta. Ez részben az
alapítóra, részben Vergilius földművelésről szóló költeményére utalt. Hamarosan még hat, vagyis
összesen nyolc iskolai tanintézmény tartozott a Georgikonhoz. Az iskolák elsősorban a Festetics-
birtokra képeztek ki gazdatiszteket:

  • Tudományos gazdasági iskola
  • Parasztiskola
  • Pristaldeum (gazdasági jogi képzés)
  • Erdész- és vadásziskola
  • Kertésziskola
  • Mérnökiskola
  • Ménesmester- és lovásziskola
  • Gazdaasszonyiskola

Képzéseivel fellendítette a hazai elhanyagolt mezőgazdaságot, a termelésben pedig a legfejlettebb
eszközöket és módszereket alkalmaztatta. Az oktatást később mindenki számára ingyen elérhetővé tette. Sok diák ösztöndíjat is kapott.

Munkája elismeréseképpen visszakapta kamarási rangját és megszüntették az udvarból való kitiltását is.

Festetics György, a magyar nyelv mecénása

Festetics továbbra is fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv hivatalos legyen Magyarországon.
Ezért minden olyan dolgot támogatott, ami ezt segítette elő. Mecénásként lépett fel számos hazai,
magyar nyelven alkotó költő és író mellett (pl. Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel).

1817 májusában elindította a Helikon ünnepségeket, amelyeken a helyi diákság és a kor jeles
dunántúli költői, írói vettek részt. A Helikoni Ünnepségek ma a dunántúli középiskolások kétévente megrendezésre kerülő keszthelyi, kulturális seregszemléje.
Festetics György számos más területet is támogatott:

  • Helyi nyomdát létesített
  • Elindította a Magyar Minerva könyvsorozatot
  • Zeneiskolát alapított
  • Szakkönyvtárat hozott létre
  • Elkezdte a hévízi gyógyfürdő fejlesztését
  • Megalapította a csurgói gimnáziumot
  • Mintagazdaságot létesített
  • Kórházat alapított
  • Megépítette az első nagyméretű balatoni vitorlást, a Phoenix gályát.

Phoenix gálya

Festetics György házassága

 

Saller Judit

Miután elfordult az apja, Festetics Pál által neki szánt hivatalnoki pályától, kapcsolatuk végképp megromlott. Ez csak akkor javult valamelyest, amikor György megnősült. Apja anyagi megfontolásból Saller Juditot, Saller István nádori ítélőmester leányát szánta Festetics
Györgynek.

Ő, bár sokáig ellenállt, a birtok megmentése miatt végül beleegyezett az érdekházasságba. Négy gyermekük született, László, Szidónia, Julianna és Viktória. Feleségével a kapcsolata inkább hivatalos, racionális volt. Fennmaradt leveleikben a birtok anyagi helyzetéről
és az adósságok rendezéséről tárgyaltak, szerelemnek nyomát sem találjuk bennük. Egy idő után Saller Judit gyermekeivel elköltözött Keszthelyről, és halálukig külön is éltek. Egy Festetics György által írt válási dokumentumból tudjuk, hogy közös gyermekeikről mindvégig teljes körűen gondoskodott.

gróf Festetics György

 

 

Festetics György nagy formátumú személyiség volt. Életcélját, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást teremtsen és sikerre vigye a nemzeti irodalmat, elérte. A szabadkőműves gróf, aki a nemesi testőrségnek is tagja volt, 1819. április 2-án halt meg Keszthelyen. Főúri pompával itt is temették el. 1892-ben a város főterén szobrot állítottak emlékének. Ez a műalkotás jelenleg a kastély parkjában, az épület bejárata előtt található.

 

 



Share.

About Author

Német nyelvtanár, blogger. Rajong a kultúrtörténeti finomságékért, Festetics György szerelmese. 4 gyermek nevelése mellett hobbija és szenvedélye az írás, a Szárnyak - Kortárs magyar versek kötetben több verse is megjelent. Keszthelyhez családi szálak kötik.

Leave A Reply